A kínai textil külkereskedelmi exportját befolyásoló nemzetközi tényezők közül, bár Vietnam nem gyakorolt jelentős közvetlen nyomást szigorú vámok, gyakori kereskedelmi jogorvoslati vizsgálatok vagy más közvetlen kereskedelempolitikák révén, a textil- és ruházati ipar gyors bővülése és pontos piaci pozicionálása Kína fő versenytársává tette a globális textilpiacon – különösen az amerikai piacon. Ipari fejlődési dinamikájának közvetett hatása Kína textil külkereskedelmi exportjára folyamatosan mélyül.
Az ipari fejlődési utak szempontjából Vietnam textil- és ruházati iparának felemelkedése nem véletlen, hanem egy „klaszteralapú áttörés”, amelyet számos előny támogat. Egyrészt Vietnam munkaerőköltség-előnnyel büszkélkedhet: az átlagos gyártási fizetése mindössze 1/3-a-fele a kínai bérnek, és a munkaerő-kínálata is elegendő, ami számos nemzetközi textilmárkát és szerződéses gyártót vonz termelési kapacitásának kiépítésére. Például olyan világhírű ruházati márkák, mint az Uniqlo és a ZARA, ruházati OEM-megrendeléseik több mint 30%-át vietnami gyárakba helyezték át, aminek következtében Vietnam ruházati termelési kapacitása 2024-re éves szinten 12%-kal nőtt, elérve az éves 12 milliárd darabos kibocsátást. Másrészt Vietnam piacra jutási előnyöket épített ki azáltal, hogy aktívan aláír szabadkereskedelmi megállapodásokat (FTA-kat): a Vietnam-EU Szabadkereskedelmi Megállapodás (EVFTA) évek óta hatályban van, lehetővé téve a vietnami textil- és ruházati termékek vámmentes elbánását az EU-ba történő export esetén; az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodás szintén preferenciálisabb tarifális feltételeket biztosít termékei számára az amerikai piacra lépéshez. Ezzel szemben egyes kínai textiltermékek továbbra is bizonyos vámokkal vagy technikai akadályokkal szembesülnek az EU-ba és az Egyesült Államokba történő export során. Ezenkívül a vietnami kormány felgyorsította a teljes ipari lánc elrendezésének fejlesztését (lefedve a fonást, szövést, festést és ruhagyártást) textilipari parkok létrehozásával és adókedvezmények felajánlásával (pl. az újonnan indult textilipari vállalkozások 4 éves társasági adómentességet, majd a következő 9 évben 50%-os kedvezményt élvezhetnek). 2024-re a vietnami textilipari lánc helyi támogatási aránya a 2019-es 45%-ról 68%-ra emelkedett, ami jelentősen csökkentette az importált szövetektől és kiegészítőktől való függőségét, lerövidítette a termelési ciklusokat és javította a megrendelések feldolgozási sebességét.
Ez az ipari előny közvetlenül a nemzetközi piaci részesedés gyors növekedéséhez vezetett. Különösen a kínai-amerikai textilkereskedelemben továbbra is fennálló bizonytalanságok hátterében vált egyre hangsúlyosabbá Vietnam piaci helyettesítő hatása Kínára. Az amerikai ruházati importra vonatkozó 2025 januárja és májusa közötti adatok azt mutatják, hogy Kína részesedése az amerikai ruházati importból 17,2%-ra csökkent, míg Vietnam először előzte meg Kínát 17,5%-os részesedéssel. Ezen adatok mögött a két ország közötti verseny apadása és dagálya húzódik meg a szegmentált kategóriákban. Vietnam konkrétan figyelemre méltó versenyképességet mutatott olyan munkaigényes területeken, mint a pamutruházat és a kötött ruházat: az amerikai piacon a Vietnam által exportált pamut pólók egységára 8-12%-kal alacsonyabb, mint a hasonló kínai termékeké, és az átlagos szállítási ciklus 5-7 nappal lerövidül. Ez arra késztette az olyan amerikai kiskereskedőket, mint a Walmart és a Target, hogy az alapstílusú ruházati cikkek iránti több megrendelést Vietnámba irányítsanak át. A funkcionális ruházat területén Vietnam szintén felgyorsítja a felzárkózást. A kínai és dél-koreai fejlett gyártósorok bevezetésével sportruházati exportjuk volumene 2024-ben meghaladta a 8 milliárd amerikai dollárt, ami 18%-os éves növekedést jelent, tovább terelve a Kínába eredetileg tartozó közép- és alsó kategóriás sportruházati megrendeléseket.
A kínai textilipari külkereskedelmi exportvállalatok számára a vietnami verseny nemcsak a piaci részesedés szűkülésében tükröződik, hanem arra is kényszeríti a kínai vállalatokat, hogy felgyorsítsák átalakulásukat. Egyrészt egyes kínai textilipari vállalatok, amelyek az amerikai közép- és alsó kategóriás piacra támaszkodnak, a megrendelések elvesztésének és a profitmarzs szűkülésének dilemmájával néznek szembe. Különösen a kis- és középvállalkozások hiányoznak a márkaelőnyökből és az alkupozícióból, ami passzív helyzetbe hozza őket a vietnami vállalatokkal folytatott árversenyben. A profitmarzsok csökkentésével vagy az ügyfélszerkezetük kiigazításával kell fenntartaniuk működésüket. Másrészt ez a verseny a kínai textilipar felsőkategóriás és differenciált fejlődés felé történő fejlesztését is ösztönözte: egyre több kínai vállalat kezdte növelni a K+F beruházásokat a zöld szövetekbe (például újrahasznosított poliészter és biopamut) és a funkcionális anyagokba (például antibakteriális szövetek és intelligens hőmérséklet-szabályozó szövetek). 2024-ben Kína újrahasznosított textiltermékeinek exportvolumene 23%-kal nőtt éves szinten, meghaladva a textilipar exportjának általános növekedési ütemét. Ezzel egy időben a kínai vállalatok erősítik márkaismertségüket, javítva saját márkáik elismertségét az európai és amerikai közép- és felsőkategóriás piacokon a nemzetközi kiállításokon való részvétel és a külföldi tervezőkkel való együttműködés révén, hogy megszabaduljanak az „OEM-függőségtől”, és csökkentsék az egységes piactól és az alacsony árú versenytől való függést.
Hosszú távon Vietnam textiliparának felemelkedése fontos változóvá vált a globális textilpiac átalakításában. A Kínával folytatott verseny nem „nulla összegű játék”, hanem mindkét fél számára hajtóerő a differenciált fejlődés elérésében az ipari lánc különböző láncszemeiben. Ha a kínai textilipari vállalatok megragadják az ipari korszerűsítésben rejlő lehetőséget, és új versenykorlátokat építenek olyan területeken, mint a technológiai K+F, a márkaépítés és a zöld gyártás, akkor várhatóan továbbra is megszilárdítják előnyeiket a felsőkategóriás textilpiacon. Rövid távon azonban Vietnam versenynyomása a közép- és alsókategóriás piacon továbbra is fennáll. Kína textil külkereskedelmi exportjának tovább kell optimalizálnia a piaci struktúrát, bővítenie kell a feltörekvő piacokat az „Övezet és út” mentén, és javítania kell az ipari lánc szinergiahatékonyságát, hogy megbirkózzon a globális piaci verseny új kihívásaival.
Közzététel ideje: 2025. augusztus 15.