A globális ipari lánc munkamegosztásának kiigazításai közepette egyes országoknak a kínai textilvárosból származó szövetekre való támaszkodása a jelenlegi nemzetközi ipari környezet kiemelkedő strukturális jellemzője.
Eltérés a rendelésváltások és az ipari támogatási kapacitás között
Az elmúlt években, olyan tényezők hatására, mint a munkaerőköltségek és a kereskedelmi akadályok, a márkás ruházati cégek és a nagy kiskereskedők a fejlett országokban, mint például Európában, az Egyesült Államokban és Japánban, valóban áthelyeztek néhány ruhafeldolgozási megrendelést Délkelet-Ázsiába (például Vietnamba és Bangladesbe), Dél-Amerikába (például Peruba és Kolumbiába) és Közép-Ázsiába (például Üzbegisztánba). Ezek a régiók, alacsonyabb munkaerőköltségeikkel és vámelőnyeikkel, a ruházati szerződéses gyártás feltörekvő célpontjaivá váltak. A támogató ipari kapacitás hiányosságai azonban akadályt jelentettek a magas színvonalú megrendelések megszerzésében. Délkelet-Ázsia példájaként tekintve, míg a helyi ruhagyárak képesek elvégezni az alapvető szabási és varrásfolyamatokat, a szövetgyártás upstream szintje jelentős szűk keresztmetszetekkel néz szembe:
1. Berendezési és technológiai korlátok:A nagyszámú pamutfonal (pl. 60-as és nagyobb szám) fonóberendezései, a nagyszámú, nagy sűrűségű szürkés szövet (pl. 180 vagy több/hüvelyk láncfonal-sűrűség) szövőberendezései, valamint a funkcionális tulajdonságokkal, például antibakteriális, gyűrődésálló és lélegző tulajdonságokkal rendelkező, kiváló minőségű szövetek gyártóberendezései nagyrészt importból származnak, míg a helyi termelési kapacitás korlátozott. A China Textile Citynek otthont adó Keqiao és a környező ipari övezet évtizedes fejlesztés után egy átfogó berendezéscsoportot alkotott, amely a teljes ipari láncot lefedi a fonástól és szövéstől a festésig és kikészítésig, lehetővé téve a magas színvonalú szövetek stabil gyártását.
2. Nem megfelelő ipari együttműködés:A szövetgyártás szoros együttműködést igényel a beszállítói és beszállítói iparágak között, beleértve a festékeket, segédanyagokat és textilipari gépek alkatrészeit. A legtöbb délkelet-ázsiai országban a vegyiparban és a textilipari gépek karbantartásában hiányzó támogató kapcsolatok alacsony hatékonyságot és magas költségeket eredményeznek a szövetgyártásban. Például, ha egy vietnami ruhagyárnak nagy sűrűségű pamut szürkésbarna szövetet kell vásárolnia, a helyi beszállítóktól való szállítási ciklus akár 30 nap is lehet, és a minőség inkonzisztens. A China Textile Cityből származó beszerzés azonban határokon átnyúló logisztikán keresztül 15 napon belül megérkezhet, és a tételenkénti színváltozás, sűrűségbeli eltérés és egyéb mutatók jobban ellenőrizhetők.
3. Szakképzett munkavállalók és vezetőség közötti egyenlőtlenség:A magas hozzáadott értékű szövetek gyártása rendkívül magas szintű munkapontosságot (például festési hőmérséklet-szabályozás és szövethibák észlelése) és gyárirányítási rendszereket (például lean gyártás és minőség nyomon követhetősége) igényel. Egyes délkelet-ázsiai gyárakban a szakképzett munkások nem rendelkeznek elegendő szakértelemmel ahhoz, hogy megfeleljenek a prémium minőségű szövetek gyártási szabványainak. A hosszú távú fejlesztésnek köszönhetően azonban a kínai textilvárosban működő vállalkozások nagyszámú, kifinomult működési képességekkel rendelkező szakképzett munkavállalót neveltek ki. Ezen vállalkozások több mint 60%-a nemzetközi tanúsítványokat szerzett, például ISO és OEKO-TEX minősítést, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megfeleljenek a vezető globális márkák minőségellenőrzési követelményeinek.
A magas hozzáadott értékű megrendelések nagymértékben támaszkodnak a kínai szövetekre
Ebben az ipari környezetben a délkelet-ázsiai, dél-amerikai és közép-ázsiai ruházati vállalatok szinte elkerülhetetlenül kínai anyagoktól függenek, ha magas hozzáadott értékű megrendeléseket akarnak szerezni európai és amerikai márkáktól (például luxusmárkáktól, funkcionális sportruházattól és OEM-től). Ez a következő módokon nyilvánul meg:
1. Banglades:A világ második legnagyobb ruhaexportőreként a ruházati ipara elsősorban alsó kategóriás ruhadarabokat gyárt. Az utóbbi években azonban, a felső kategóriás piacra való terjeszkedés érdekében, elkezdte fogadni a közép- és felsőkategóriás megrendeléseket olyan márkáktól, mint a ZARA és a H&M. Ezek a megrendelések nagy színtartósságú és környezetvédelmi tanúsítvánnyal (például GOTS biopamuttal) rendelkező anyagokat igényelnek. A bangladesi textilgyártó vállalatok azonban az alacsony sűrűségű durva anyagok gyártására korlátozódnak, ami arra kényszeríti őket, hogy felső kategóriás anyagaik több mint 70%-át Kínából importálják. A kínai textilvárosból származó nagy sűrűségű puplin és rugalmas farmer a legfontosabb beszerzett cikkek.
2. Vietnám:Bár a textilipar viszonylag fejlett, a felsőkategóriás szektorban még mindig vannak hiányosságok. Például a Nike és az Adidas sportmárkák vietnami szerződéses gyárai nedvességelvezető és antibakteriális kötött anyagokat gyártanak professzionális sportruházathoz, több mint 90%-ban Kínából szerezve be ezeket. A China Textile City funkcionális szövetei a stabil technológiájuknak köszönhetően a helyi piac közel 60%-át teszik ki.
3. Pakisztán és IndonéziaE két ország textilipara erős a pamutfonal exportjában, de gyenge a termelési kapacitásuk a nagy minőségű pamutfonal (80-as és afeletti) és a kiváló minőségű szürkés szövetek terén. Az európai és amerikai vásárlók „nagy minőségű, nagy sűrűségű ingvászon” iránti keresletének kielégítése érdekében Pakisztán felsőkategóriás ruházati vállalatai teljes éves keresletük 65%-át a China Textile Cityből importálják. Indonézia muszlim ruházati ipara az elmúlt években gyors növekedést mutatott, és a felsőkategóriás fejkendőkhöz és köntösökhöz szükséges drapériaanyagok 70%-a is Kínából származik.
Hosszú távú előnyök a kínai textilváros számára
Ez a függőség nem rövid távú jelenség, hanem inkább az ipari fejlesztés időbeli eltolódásából fakad. Egy átfogó, magas színvonalú szövetgyártási rendszer létrehozása Délkelet-Ázsiában és más régiókban számos akadály leküzdését igényli, beleértve a berendezések fejlesztését, a technológiai felhalmozódást és az ipari együttműködést, ami rövid távon megnehezíti a megvalósítást. Ez stabil és folyamatos keresleti támogatást nyújt a China Textile City szövetexportja számára: egyrészt a China Textile City a meglévő ipari lánc előnyeire támaszkodhat, hogy megszilárdítsa piaci pozícióját a magas színvonalú szövetek területén; másrészt, ahogy a ruházati export mértéke bővül ezekben a régiókban (a délkelet-ázsiai ruházati export várhatóan 8%-kal fog növekedni 2024-ben), a kínai szövetek iránti kereslet is egyidejűleg növekedni fog, ami a „rendelésátadás – a függőség támogatása – az export növekedése” pozitív ciklusát alkotja.
Közzététel ideje: 2025. július 30.