A geopolitikai konfliktusok zavara a textilkereskedelem ellátási láncában olyan, mintha egy „akadályt” helyeznénk a globális kereskedelem eredetileg sima ereiben, és ennek hatása több dimenzióba is behatol, mint például a szállítás, a költségek, az időzítés és a vállalati működés.
1. A szállítási útvonalak „megszakadása és kerülése”: A vörös-tengeri válságból eredő útvonalak láncreakciójának vizsgálata
A szövetkereskedelem nagymértékben függ a tengeri szállítástól, különösen az Ázsiát, Európát és Afrikát összekötő kulcsfontosságú útvonalaktól. A Vörös-tengeri válságot, mint a globális hajózás „torkát”, tekintve, a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna a világ kereskedelmi szállítási volumenének mintegy 12%-át bonyolítja le, és egyben az Európába és Afrikába irányuló ázsiai szövetexport fő csatornái is. A Vörös-tengeren kialakult feszült helyzet, amelyet az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus eszkalálódása, valamint a Libanon és Izrael közötti konfliktus elmérgesedése okozott, közvetlenül a kereskedelmi hajók támadási kockázatának megugrásához vezetett. 2024 óta több mint 30 kereskedelmi hajót támadtak meg drónok vagy rakéták a Vörös-tengeren. A kockázatok elkerülése érdekében számos nemzetközi hajózási óriás (például a Maersk és a Mediterranean Shipping) bejelentette a vörös-tengeri útvonal felfüggesztését, és úgy döntött, hogy a Jóreménység-fokot kerüli meg Afrikában.
Ennek a „kitérőnek” a hatása a szövetkereskedelemre azonnali: az eredeti út Kína Jangce-deltája és Gyöngy-folyó deltája kikötőiből a rotterdami európai kikötőbe a Szuezi-csatornán keresztül körülbelül 30 napig tartott, de a Jóreménység-foka kikerülése után az út 45-50 napra nőtt, ami közel 50%-kal növelte a szállítási időt. Az erős szezonalitású szövetek (például a könnyű pamut és len nyáron, valamint a meleg kötött szövetek télen) esetében az időbeli késések közvetlenül megakadályozhatják a fő értékesítési szezont – például az európai ruházati márkák eredetileg azt tervezték, hogy 2024 decemberében ázsiai szöveteket fogadnak és kezdik meg a termelést, felkészülve a 2025 tavaszi új termékekre. Ha a szállítás 2025 februárjáig késik, a március-áprilisi aranyértékesítési időszak kimarad, ami rendeléslemondásokhoz vagy kedvezményekhez vezet.
2. Szárnyra kapó költségek: a szállítástól a készletig terjedő láncnyomás
Az útvonalmódosítás közvetlen következménye a szállítási költségek megugrása. 2024 decemberében egy 40 lábas konténer Kínából Európába történő szállításának díja a vörös-tengeri válság előtti körülbelül 1500 dollárról több mint 4500 dollárra emelkedett, ami 200%-os növekedést jelent; ugyanakkor a kerülőút okozta megnövekedett hajóút a hajóforgalom csökkenéséhez vezetett, és a globális kapacitáshiány tovább növelte a szállítási díjakat. A szövetkereskedelemben, amelynek alacsony a profitmarzsa (az átlagos profitmarzs körülbelül 5-8%), a szállítási költségek megugrása közvetlenül csökkentette a profitmarzsot – egy Zhejiang tartománybeli Shaoxingban működő szövetexportőr cég kiszámította, hogy egy 2025 januárjában Németországba szállított pamutszövet-tétel szállítási költsége 280 000 jüannal nőtt 2024 azonos időszakához képest, ami a megrendelés profitjának 60%-ával egyenértékű.
A közvetlen szállítási költségek mellett a közvetett költségek is egyidejűleg emelkedtek. A szállítási késedelmek kezelése érdekében a szövetgyártó vállalatoknak előre fel kell készülniük, ami készletfelhalmozódáshoz vezet: 2024 negyedik negyedévében a kínai nagyobb textilipari klaszterek szöveteinek készletforgási napjai 35 napról 52 napra hosszabbodnak, a készletköltségek (például a tárolási díjak és a tőkebefektetési kamatok) pedig mintegy 15%-kal emelkednek. Ezenkívül egyes szövetekre (például a prémium selyem- és rugalmas szövetekre) szigorú követelmények vonatkoznak a tárolási környezettel kapcsolatban. A hosszú távú készletezés a szövet elszíneződését és rugalmasságának csökkenését okozhatja, ami tovább növeli a veszteség kockázatát.
3. Az ellátási lánc zavarának kockázata: „pillangóeffektus” a nyersanyagoktól a termelésig
A geopolitikai konfliktusok a textilipar láncának upstream és downstream szakaszaiban is okozhatnak lánczavarokat. Európa például fontos termelési bázis a kémiai szálak alapanyagainak (például a poliészternek és a nejlonnak). Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus ingadozást okozott az európai energiaárakban, és egyes vegyi üzemek csökkentették vagy leállították a termelést. 2024-ben a poliészter vágott szálak termelése Európában 12%-kal fog csökkenni az előző évhez képest, ami növeli a globális kémiai szálak alapanyagainak árát, ami viszont befolyásolja az erre a nyersanyagra támaszkodó textilgyártó vállalatok költségeit.
Ugyanakkor a szövetkereskedelem „többláncú együttműködési” jellemzői rendkívül megterhelik az ellátási lánc stabilitását. Egy darab nyomtatott pamutszövet, amelyet az Egyesült Államokba exportálnak, esetleg Indiából kell importálni pamutfonalat, Kínában kell festeni és nyomtatni, majd Délkelet-Ázsiában kell szövetté feldolgozni, végül pedig a Vörös-tengeri útvonalon keresztül kell szállítani. Ha egy láncszemet geopolitikai konfliktusok blokkolnak (például az indiai pamutfonal exportját korlátozzák a politikai zűrzavarok), a teljes termelési lánc stagnálni fog. 2024-ben egyes indiai államokban a pamutfonal exportjának tilalma miatt számos kínai nyomda- és festővállalat kénytelen volt leállítani a termelést a nyersanyaghiány miatt, és a megrendelések kézbesítésének késedelmi aránya meghaladta a 30%-ot. Ennek eredményeként egyes külföldi ügyfelek alternatív beszállítókhoz, például Bangladeshez és Vietnamhoz fordultak, ami hosszú távú ügyfélvesztést eredményezett.
4. Vállalati stratégiai kiigazítás: a passzív választól az aktív rekonstrukcióig
A geopolitika okozta ellátási lánczavarokkal szembesülve a textilkereskedelmi vállalatok kénytelenek módosítani stratégiáikat:
Diverzifikált szállítási módok: Egyes vállalatok növelik a Kína–Európa vonatok és a légi szállítás arányát. Például a Kínából Európába tartó textilszöveteket szállító Kína–Európa vonatok száma 2024-ben 40%-kal fog növekedni az előző évhez képest, de a vasúti szállítás költsége háromszorosa a tengeri szállításénak, ami csak a magas hozzáadott értékű szövetekre (például selyemre és funkcionális sportszövetekre) vonatkozik.
Lokalizált beszerzés: A hazai nyersanyag-ellátási láncba történő beruházások növelése, például a helyi nyersanyagok, például a hszincsiangi hosszúszálú pamut és a szecsuáni bambuszrost felhasználási arányának növelése, valamint az importált nyersanyagoktól való függőség csökkentése;
Tengerentúli raktárak elrendezése: Előre telepített raktárak Délkelet-Ázsiában és Európában, a gyakran használt szövetfajták előzetes lefoglalása és a szállítási ciklusok lerövidítése – 2025 elején egy Zhejiangban működő szövetgyártó cég 2 millió yard pamutszövetet foglalt le vietnami tengerentúli raktárában, amely gyorsan tud reagálni a délkelet-ázsiai ruhagyárak sürgős megrendeléseire.
Általánosságban elmondható, hogy a geopolitikai konfliktusok mélyrehatóan befolyásolták a textilkereskedelem stabilitását azáltal, hogy megzavarták a szállítási útvonalakat, megnövelték a költségeket és megszakadtak az ellátási láncok. A vállalatok számára ez egyszerre kihívás és arra kényszeríti az iparágat, hogy felgyorsítsa az átalakulását a „rugalmasság, a lokalizáció és a diverzifikáció” felé, hogy ellenálljon a globális bizonytalanságok hatásának.
Közzététel ideje: 2025. július 26.