India textilipara a pamut ellátási lánca által kiváltott „pillangóhatást” tapasztalja. A pamutszövet egyik fő globális exportőreként India pamutszövet-exportjának 8%-os éves visszaesését 2024 második negyedévében a belföldi pamutáramok megugrása támasztja alá a csökkent termelés miatt. Az adatok azt mutatják, hogy India pamut spot árai 22%-kal emelkedtek 2024 elejétől a második negyedévig, ami közvetlenül növelte a pamutszövet termelési költségeit és gyengítette árversenyképességét a nemzetközi piacon.
Hullámzó hatások a csökkent termelés mögött
India gyapottermelésének csökkenése nem véletlen. A 2023-2024-es vetési időszakban a főbb termőterületek, mint például Maharashtra és Gujarat, rendkívüli aszályoktól szenvedtek, ami a gyapothozam területegységre vetítve 15%-os éves visszaesést eredményezett. A teljes termelés 34 millió bálára (170 kg/bála) esett vissza, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A nyersanyaghiány közvetlenül áremelkedést váltott ki, a pamutszövet-gyártók pedig gyenge alkupozícióban vannak: a kis és közepes méretű textilgyárak az indiai textilipar 70%-át teszik ki, és nehezen tudják hosszú távú szerződéseken keresztül rögzíteni a nyersanyagárakat, passzívan el kell fogadniuk a költségátruházásokat.
A nemzetközi piac reakciója még egyértelműbb. Az olyan versenytársak, mint Banglades és Vietnam elterelődése miatt India pamutszövet exportrendelései az EU-ba és az Egyesült Államokba 11%-kal, illetve 9%-kal csökkentek. Az EU-s vásárlók hajlamosabbak Pakisztán felé fordulni, ahol a pamutárak a bőséges termésnek köszönhetően stabilak, és a hasonló pamutszövet ára 5-8%-kal alacsonyabb, mint Indiában.
Politikai eszköztár a patthelyzet áttörésére
A nehéz helyzetre reagálva az indiai kormány válasza kettős logikát mutat: „rövid távú vészhelyzeti mentés + hosszú távú átalakulás”:
- A pamutfonal importvámjainak eltörlése: Ha a szabályozást végrehajtják, India mentesíti az importált pamutfonalat a jelenlegi 10%-os alapvám és 5%-os kiegészítő vám alól. Az indiai textilipari minisztérium becslései szerint ez a lépés 15%-kal csökkentheti a pamutfonal importköltségeit, és várhatóan 50 000 tonnával növeli a havi pamutfonal-importot, kitöltve a belföldi nyersanyaghiány 20%-át, és enyhítve a pamutszövet-gyártókra nehezedő nyersanyagnyomást.
- Fogadás az újrahasznosított pamutra: A kormány 3%-os vámkedvezményt tervez biztosítani az újrahasznosított pamutszövetek exportjára az „Újrahasznosított rostok exportösztönző programja” keretében, és az iparági szövetségekkel együttműködve egy újrahasznosított pamut minőségtanúsítási rendszert kíván létrehozni. Jelenleg India újrahasznosított pamutszövetek exportja kevesebb mint 5%-ot tesz ki, míg a globális újrahasznosított textilpiac évi 12%-kal növekszik. A szakpolitikai előnyök várhatóan arra ösztönzik majd az e kategória exportját, hogy 2024-re meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Iparági szorongás és elvárások
A textilipari vállalatok továbbra is figyelik a szabályozások hatását. Sanjay Thakur, az Indiai Textilipari Szövetség elnöke rámutatott: „A vámcsökkentés kielégítheti a sürgős igényeket, de az importált pamutfonal szállítási ciklusa (45-60 nap a Brazíliából és az Egyesült Államokból származó import esetében) nem helyettesítheti teljes mértékben a helyi ellátási lánc azonnaliságát.” Ami még fontosabb, a pamutszövet iránti nemzetközi piaci kereslet az „alacsony ár prioritásáról” a „fenntarthatóság” felé tolódik el – az EU törvénybe iktatta, hogy az újrahasznosított szálak aránya a textil alapanyagokban 2030-ra nem lehet kevesebb 50% alatt, ami India újrahasznosított pamut exportjának előmozdítása mögött álló alapvető logika.
A pamut által kiváltott válság arra kényszerítheti India textiliparát, hogy felgyorsítsa átalakulását. Amikor a rövid távú politikai puffer és a hosszú távú irányváltás szinergiát alkot, az indiai pamutexport csökkenésének megállítása és 2024 második felében való fellendülése fontos ablakká válik a globális textilellátási lánc átszervezésének megfigyelésére.
Közzététel ideje: 2025. augusztus 5.