2025. július 29-én az Európai Unió (EU) kereskedelempolitikai fejleménye jelentős figyelmet keltett Kína textiliparában. Az Európai Bizottság hivatalosan dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínából importált nejlonfonalra vonatkozóan az Európai Nejlonfonal-gyártók Különleges Szövetségének kérelmét követően. Ez a vizsgálat nemcsak az 54023100, 54024500, 54025100 és 54026100 vámkód alá tartozó négy termékkategóriát célozza meg, hanem körülbelül 70,51 millió dolláros kereskedelmi volument is érint. Az érintett kínai vállalatok többnyire Zhejiang, Jiangsu és más tartományok textilipari klasztereiben koncentrálódnak, ami egy teljes ipari láncra – a nyersanyagtermeléstől a végső exportig – és több tízezer munkahely stabilitására is hatással van.
A nyomozás mögött: Az ipari verseny és a kereskedelemvédelem összefonódása
Az EU dömpingellenes vizsgálatának kiváltó oka a helyi európai nejlonfonal-gyártók kollektív vonzereje. Az elmúlt években Kína nejlonfonal-ipara jelentős pozícióra tett szert a globális piacon, amit az érett ipari lánc támogatása, a nagyméretű termelési kapacitás és a technológiai korszerűsítési előnyök hajtanak, az EU-ba irányuló export pedig folyamatosan növekszik. Az európai gyártók azzal érvelnek, hogy a kínai vállalatok „normál érték alatt” értékesíthetik termékeiket, ami „jelentős kárt” vagy „kárveszélyt” okoz az EU hazai iparának. Ez arra késztette az iparági szövetséget, hogy panaszt nyújtson be az Európai Bizottsághoz.
Termékjellemzők tekintetében a vizsgált négy nejlonfonal-típust széles körben használják ruházati cikkekben, lakástextíliákban, ipari szűrőanyagokban és más területeken, kulcsfontosságú láncszemként szolgálva az ipari láncban. Kína ipari előnyei ebben az ágazatban nem egyik napról a másikra alakultak ki: olyan régiók, mint Zhejiang és Jiangsu, teljes termelési rendszert fejlesztettek ki, a nejlonforgácsoktól (alapanyagok) a fonásig és festésig. A vezető vállalatok intelligens gyártósorok bevezetésével javították hatékonyságukat, míg a kis- és középvállalkozások klaszterhatások révén csökkentették logisztikai és együttműködési költségeiket, ami termékeiknek erős költség-teljesítmény versenyképességet biztosít. Ezt az exportnövekedést, amelyet egy robusztus ipari ökoszisztéma támogatott, azonban egyes európai vállalatok „tisztességtelen versenyként” értelmezték, ami végül a vizsgálathoz vezetett.
Közvetlen hatás a kínai vállalkozásokra: növekvő költségek és növekvő piaci bizonytalanság
A dömpingellenes vizsgálat megindítása 12–18 hónapos „kereskedelmi lemorzsolódási háborút” jelent a kínai vállalatok számára, amelynek hatásai gyorsan átterjednek a politikától a termelési és működési döntéseikre.
Először is, vanrövid távú megrendelési volatilitásAz EU-s ügyfelek kivárhatnak a vizsgálat során, egyes hosszú távú megrendelések esetében fennáll a késedelem vagy a csökkenés veszélye. Az EU-s piacra támaszkodó vállalatok esetében (különösen azoknál, amelyek éves exportjának több mint 30%-át az EU teszi ki) a megrendelések csökkenése közvetlenül befolyásolja a kapacitáskihasználást. Egy Zhejiang tartományi fonalgyártó vállalat vezetője elárulta, hogy a vizsgálat bejelentése után két német ügyfél felfüggesztette az új megrendelésekről szóló tárgyalásokat, arra hivatkozva, hogy „fel kell mérni a végső vámok kockázatát”.
Másodszor, vannakrejtett növekedések a kereskedelmi költségekbenA vizsgálatra adott válaszként a vállalatoknak jelentős emberi és pénzügyi erőforrásokat kell befektetniük a védelmi anyagok előkészítésébe, beleértve a termelési költségek, az értékesítési árak és az elmúlt három év exportadatainak rendszerezését. Egyes vállalatoknak helyi uniós ügyvédi irodákat is fel kell venniük a kapcsolatot, amelyek kezdeti jogi költségei elérhetik a több százezer RMB-t. Továbbá, ha a vizsgálat végül dömpinget állapít meg, és dömpingellenes vámokat vet ki (amelyek néhány tíz százaléktól több mint 100%-ig terjedhetnek), a kínai termékek árelőnye az uniós piacon jelentősen csökken, és akár a piacról való kivonulásra is kénytelenek lehetnek.
Egy messzemenőbb hatás az,bizonytalanság a piaci elrendezésbenA kockázatok elkerülése érdekében a vállalatok kénytelenek lehetnek módosítani exportstratégiáikat – például egyes, eredetileg az EU-ba szánt termékeket délkelet-ázsiai, dél-amerikai stb. piacokra helyezni át. Az új piacok feltárása azonban idő- és erőforrás-befektetést igényel, és rövid távon nem tudják gyorsan kompenzálni az EU piaca által hagyott űrt. Egy jiangsu-i közepes méretű fonalgyártó vállalat már elkezdte kutatni a vietnami feldolgozási csatornákat, és a kockázatok „harmadik országbeli átrakodással” történő csökkentését tervezi. Ez azonban kétségtelenül növelni fogja a közbenső költségeket, és tovább csökkenti a profitmarzsokat.
Hullámzó hatások az ipari láncban: dominóhatás a vállalatoktól az ipari klaszterekig
Kína nejlonfonal-iparának csoportos jellege azt jelenti, hogy az egyetlen láncszemet érő sokkhatások átterjedhetnek a termelési lánc felsőbb és alsóbb szintjeire is. A nejlonforgács beszállítóit és a szövőüzemeket (különösen az exportorientált szövetgyártó vállalatokat) a fonalexport megszakadása érintheti.
Például a Zhejiang tartománybeli Shaoxingban található szövetgyártó vállalatok többnyire helyi fonalat használnak fel kültéri ruházati szövetek előállításához, amelynek 30%-át az EU-ba exportálják. Ha a fonalgyártó vállalatok a vizsgálat miatt csökkentik a termelést, a szövetgyárak instabil nyersanyagellátással vagy áremelkedéssel szembesülhetnek. Fordítva, ha a fonalgyártó vállalatok a pénzforgalom fenntartása érdekében csökkentik a belföldi értékesítés árait, az árversenyt válthat ki a belföldi piacon, csökkentve a helyi profitmarzsokat. Ez a láncreakció az ipari láncon belül próbára teszi az ipari klaszterek kockázattűrő képességét.
Hosszú távon a vizsgálat intő jelként is szolgálhat Kína nejlonfonal-iparának: a növekvő globális kereskedelmi protekcionizmus kontextusában a kizárólag az árelőnyökre támaszkodó növekedési modell már nem fenntartható. Néhány vezető vállalat elkezdte felgyorsítani az átalakulást, például magas hozzáadott értékű funkcionális nejlonfonalat fejlesztett ki (pl. antibakteriális, égésgátló és biológiailag lebomló fajták), és a differenciált verseny révén csökkentette az „árháborúktól” való függőséget. Eközben az iparági szövetségek a vállalatok számára szabványosabb költségszámviteli rendszerek létrehozását szorgalmazzák, adatokat gyűjtve a nemzetközi kereskedelmi súrlódások kezelésére.
Az EU dömpingellenes vizsgálata lényegében az ipari érdekek globális ipari lánc szerkezetátalakítási folyamatában betöltött szerepét tükrözi. A kínai vállalatok számára ez egyszerre kihívás és lehetőség az ipari korszerűsítés előmozdítására. Az elkövetkező időszakban az egész iparág számára közös kérdés lesz, hogy hogyan védhetik meg jogaikat egy megfelelő keretrendszeren belül, miközben a technológiai innováció és a piaci diverzifikáció révén csökkentik az egységes piactól való függőséget.
Közzététel ideje: 2025. augusztus 13.